Klíma mi micsoda, tudnivalók

Klímavásárlás előtt érdemes a klímaberendezéseket áttanulmányozni, összehasonlítani a funkciókat és az értékeket. Aki viszont nem járatos a klímák világában, annak furcsa és szokatlan lehet a sok kifejezés, éppen ezért szeretnénk segíteni egy értelmező bejegyzéssel, amelyből könnyen megértheti bárki, hogy melyik érték mit jelent és mi a funkciója.

Split

A jelentése a több rész-re utal. A split klímák tartalmaznak egy beltéri és egy kültéri egységet. A Multi Split klímáknak általában egy kültéri és több beltéri egysége van.

Multi Split

A multi split klímáknak egy kültéri egysége és több beltéri egysége lehet. A beltéri egységek lehetnek különbözőek, parapet, oldalfali, mennyezeti, stb. A kültéri egységet úgy kell kiválasztani, hogy ha minden beltéri egység be van kapcsolva akkor is megfelelő hatásfokkal tudjon működni. Ezért általában meghatározzák a gyártók, hogy hány darab és milyen teljesítményű beltéri egységet lehet csatlakoztatni egy multi kültéri egységre.

Inverter

Az inverter az egy különleges, fordulatszám szabályozott motor . Míg régen a hűtő és fűtőberendezések on-off módban üzemeltek, azaz vagy be voltak kapcsolva és 100%-on működtek, vagy kikapcsoltak. Az inverteres vezérlés lényege, hogy az inverteres motor bekapcsolásnál csak a szükséges mértékig pörög fel, csak a feltétlenül szükséges energiát használja. Amikor lehűtött, vagy felfűtött a (klímaberendezés vagy hőszivattyú), akkor elegendő ha a hőmérséklet változásnál minimálisan utána hűt vagy fűt pár fokot. Ez egyrészt sokkal kellemesebb érzés, mert 0,5°C-os tűréssel tudja tartani a beállított hőfokot, nem hűl le nagyon a helyiség és nem fűti túl a klíma, másrészt sokkal takarékosabb, mert csak annyi energiát használ fel amennyire szükség van. Van olyan inverter amelyik belső processzorokkal vezérli a motort, más inverterek egészen finom precíziós mozgást végeznek, miközben nincs hangjuk, illetve minimális zajt bocsátanak ki. Lényegében a klímák közötti különbségek jó része a használt inverterek típusától, és gyártójától függ: Minden gyártó saját szabadalmaztatott inverteres motort, kompresszort gyárt és fejleszt. A gyártók néha kiadnak licenszet is amikor a gyártó termékei más fantázianevű termékcsoportban kerülnek beépítésre. Így fordulhat elő, hogy például a Gree egyes alkatrészegységei teljesen egyformák más gyártó berendezéseiben található alkatrészekkel. Ez mondjuk nem baj, mert sokkal könnyebb így a szervizelés, mintha egyedi alkatrészt próbálunk meg beszerezni olyan termékhez amelyik kisszériás, egyedi gyártású.

Hűtőközeg, töltőgáz

A hűtőközeg vagy töltőgáz olyan anyag, amely valamilyen hűtő-fűtő klímában vagy hőszivattyúban lehetőséget ad arra, hogy hőt szállítsunk alacsony hőmérsékletű helyről magas hőmérsékletű helyre, illetve fordítva. Legtöbbjüket hűtő-fűtő körfolyamatban, klímaberendezésekben munkaközegeként használják zárt láncban anélkül, hogy a szabadba távozna. Ebben a minőségben elpárolgásra és kondenzációra alkalmas anyagok jelenleg az R410 és az R32 a leggyakrabban használt típusok.

COP érték

A hőszivattyú vagy klíma teljesítmény tényezője a COP (néha CP vagy CoP: Coefficient of Productivity rövidítése) a szükséges munkához (energia) biztosított hasznos fűtés vagy hűtés aránya. A magasabb COP magasabb hatékonyságot, alacsonyabb energiafogyasztást és ezáltal alacsonyabb működési költségeket jelent. A COP általában meghaladja az 1-et, különösen a hőszivattyúknál, mivel ahelyett, hogy a munkát hővé alakítaná, többlethőt pumpál egy hőforrásból oda, ahol az szükséges. A legtöbb klímaberendezés COP-értéke 2,3-3,5. Komplett rendszerek esetén a COP-számításoknak tartalmazniuk kell az összes áramot fogyasztó segédberendezés energiafogyasztását is.

SCOP érték

A SCOP érték a teljes fűtés szezonra nézve mutatja meg a klímaberendezés hatásfokát, nevezetesen, hogy 1kW villamos energiából hány kW hőenergiát tudunk kinyerni a klímaberendezés segítségével. Az alap az 1:1 azaz 1kW hőenergiából 1kW hőenergiát tudunk kinyerni például az elektromos panel fűtőtesttel. A kiváló minőségű klímaberendezések segítségével akár 4-5 de van 7-szeres hatékonyság is. Tehát egy átlagos minőségi klímaberendezés 1kW villamos energiából 5kW hőenergiát tud előállítani, tehát ötször kevesebbet fogyaszt ugyanakkora hőleadás mellett, mint egy elektromos fűtőpanel. Minél magasabb a SCOP érték, annál jobb hatásfokú a klíma vagy hőszivattyú.

SEER

A szezonális energiahatékonysági arányt (SEER) leginkább a légkondicionáláshoz használják. Gyakorlatilag ezt az értéket egy szezonban a hűtés teljesítménye elosztva ugyanabban az időszakban felhasznált összes elektromos energiával. Minél magasabb a SEER érték annál jobb a klímaberendezés vagy hőszivattyú valós hatásfoka. A SCOP egy új módszertan, amely jobban jelzi a várható valós teljesítményt, a COP használata a “régi” skála szerint jöhet szóba. A szezonális hatásfok jelzi, hogy a hőszivattyú mennyire hatékonyan működik a teljes hűtési vagy fűtési szezonban.

Az Egyesült Államokban a SEER a brit hőegységben (BTU) kifejezett hűtés és a wattórában kifejezett fogyasztott energia aránya. A teljesítmény együttható a COP.

Vegyünk egy példát a wikiből, amelynek segítségével jobban érthető a hatékonyság számítása:

Vegyünk például egy 5000 BTU/h (1465 watt hűtőteljesítményű) klímaberendezést, 10 BTU/(W·h) SEER-vel, amely összesen 1000 órát üzemel egy éves hűtési szezonban (pl. 8 napi óra 125 napon keresztül).

Az éves teljes hűtési teljesítmény a következő lenne:

5000 BTU/óra × 8 óra/nap × 125 nap/év = 5 000 000 BTU/év

Az átlagos energiafelhasználás egyszerűen kiszámítható:

Átlagos teljesítmény = (BTU/h) ÷ (SEER) = 5000 ÷ 10 = 500 W = 0,5 kW

Ha az elektromos áram költsége 36Ft/(kW·h), akkor az üzemóránkénti költsége a következő:

0,5 kW=18Ft  8 óra működés esetén: 8*18=144Ft

SEER és az EER és a COP kapcsolata

Egy adott hűtőberendezés energiahatékonysági aránya (EER) a kimenő hűtési energia (BTU-ban) és a bemeneti elektromos energia (wattórában) aránya egy adott működési ponton. Az EER kiszámítása általában 35 °C külső hőmérséklet és 27 °C belső (valójában visszatérő levegő) hőmérséklet és 50% relatív páratartalom felhasználásával történik.

Cseppvíz, csepptálca

A hűtés páralecsapódással jár, hiszen a hideg felületen kicsapódik a pára és lecsurog. A korabeli hűtőszekrények csepptálcája a meleg kompresszor felett volt, így a kompresszor hője el tudta párologtatni, ami folyadék összegyűlt. A korszerű klíma és hőszivattyús berendezések is termelnek cseppvizet (kondenzvizet), illetve párátlanítani is tudják a belső tér levegőjét. A klímáknál a cseppvizet el kell szakszerűen vezetni, különben lefolyna belül a falon. Általában a beltéri egység mögött vezetik ki a falon a cseppvizet külön csatornában, és valahol kiengedjük a szabadba. Télen a kültéri egység termeli a cseppvizet ezt is hagyni kell kicsöpögni, ezért kell külön fűtés a csepptálcának, hogy ne fagyjon be működés közben. A kondenzvizet külön szivattyúval is el lehet vezetni, ha a kifolyó helye magasabban van, mint a beltéri egység. Néha kivezetik az ereszcsatornába. A cseppvíz kivezetésnek nem szabad befagynia, ezért valamilyen módon a kültéri egység és a külső kondenzvíz elvezetés is kap fűtést, illetve van a kültéri egységben működés közben időszakos leolvasztás, szárítás funkció is.

Hőleadó

A hőleadó egy sűrű bordázott felület amelyen keresztül tudja fújni a levegőt a ventilátor. Amikor a ventilátor keresztülfújja a levegőt a hőleadón, akkor a levegő átveszi a hőleadó hőmérsékletét, és így tudja hűteni, fűteni a belső tér levegőjét, attól függően, hogy a hőleadó hideg, vagy meleg. Persze ez így sem teljesen igaz, hiszen a meleg a hideg felé adja le a hőt, tehát a fizika szerint a szoba levegője adja át a hőt a hideg hőleadónak. Mivel a ventilátor keresztülfújja a hideg (hűtőbordán) a levegőt, leadja annak a hőjét, ezt a hőt a klímaberendezésben lévő hűtőközeg, vagy töltőgáz továbbítja a kültéri egység felé. Tehát a klíma nyáron elvonja a hőt a szobából, télen pedig átadja a hőt a szoba levegőjének.

Mi az a H tarifa? A H tarifával kapcsolatos összes tudnivalót ITT találja.